Komárom 2014-2015.

KJF–ZMTE TÖRTÉNELEMTANÁR TOVÁBB- ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI ELŐADÁSOK

Komárom, 2014. január—2015. december

 Együttműködési megállapodás 

Előadás (júl., aug. kivételével) minden hónap utolsó szombatján 10,00—14,00 óráig

Az előadás helye: Csemadok székház, Észak-Komárom, Kossuth tér 3.

Az előadások címe utáni kód a Tanrend vonatkozó tartalmi pontjaira utal.

Jelentés

a KJF-ZMTE történelemtanár-továbbképzésével azonos 2014-2015-ben lezajlott észak-komáromi (Felvidék, Szlovákia) felnőttképzési tanfolyamról

Az oktatás a 2014. március 6-i KJF–ZMTE–CSEMADOK háromoldalú megállapodásnak megfelelően az elmúlt két évben lezajlott és 2019. december 19-én megtörtént a tanfolyam lezárása, vizsgaelőadásokkal és beszámolókkal, valamint a tanúsítványok kiosztásával.

A következő előadók és előadások szerepeltek a Csemadok Székházban, ill. két alkalommal a Városi Könyvtárban:

1. ELŐADÁSI NAP: 2014. január 25.

Dr. Csámpai Ottó CSc, etnoszociológus, habilitált egyetemi docens, Nagyszombati Egyetem —Dr. Darai Lajos C. Sc., filozófus, a filozófiai tudomány kandidátusa, professor emeritus, Kodolányi János Főiskola:

Megnyitó és tájékoztatás: a feltételek, követelmények, az előadássorozat tartalma és célja.

Dr. Darai Lajos CSc, filozófus, filozófia tud. kandidátus, professor emeritus, Kodolányi János Főiskola:

Új szemlélet és módszertan az ember, a társadalom és az emberiség őstörténeti kutatásában: A genetika korlátozott embertörténeti alkalmazása. A modern ember félmillió éves európai őstörténete. (I/1/a-j, II/13,20, IV/37-39,42, V/50, VII, VIII, IX.)

Dr. Csámpai Ottó CSc, etnoszociológus, habilitált egyetemi docens, Nagyszombati Egyetem:

Nemzeti jellemünk gyökerei. (I/3/j-l,4, II/13,20, III/25, IV, VII, VIII, IX.)

2. ELŐADÁSI NAP: 2014. február 22.

Dr. Csámpai Ottó CSc, etnoszociológus, habilitált egyetemi docens, Nagyszombati Egyetem:

Nemzet és nemzettudat: családok és nagycsaládok, nemzet–előtti etnikai közösségek: nemzetség, törzs, a nemzet, mint kulturális közösség, a nemzet, mint nyelvi közösség, a nemzeti jellem és arculat, nemzeti azonosságtudat, a nemzet mint küldetésközösség. (I/3,4, II/13,20, III/25, IV.)

A magyar nép fejlődése a nemzetségektől a modern nemzetig. (VII, VIII.)

A Kárpát-medence népeinek jövője a XXI. században. (IX.)

Kucsora Ibolya újságíró:

Isten Országa az ősgesztánkban. (I/3/e, I/10/f, II/21/e, IV/38/d,42.)

3. ELŐADÁS: 2014. március 29.

Dr. Mandics György írástörténet kutató—Záhonyi András írástörténet kutató:

A magyar műveltség ősi párhuzamai: Magyar mondavilág a csillagos égen. Csillagászati és mitológiai áttekintés. (I/10/b-e.)

Mezopotámiai, egyiptomi és magyar művelődéstörténeti kapcsolatok: A tatárlakai vonalas írástól a hieroglifákig és az ékírásig. (II/11,15,16, IV/38-40, V/47.)

Az Árpád-kori írásbeliség magyar zárványai. Rövid magyar írástörténet. (I/10/g, IV/40, V/47/b.)

4. ELŐADÁSI NAP: 2014. április 26.

Mesterházy Zsolt magyar ókor kutató:

A magyar ókor története: a Kárpát-medence történeti folyamatossága, a Kárpát-medencei etnogenezis története és az etruszk őstörténet. (I/8, II/17-19, III/25, IV/37, V/47,50,51,53.)

Kitalált középkor kérdésköre a német történetírásban. (I/10, V I.)

Keleti bevándorlások a Kárpát-medencébe Kr. e. 2200 és IV. Béla uralkodása között. (III/21-25.)

Dr. Bérczi Szaniszló CSc, csillagász, fizikus, a földtudomány kandidátusa, egyetemi docens Eötvös Loránd tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Anyagfizikai Tanszék (Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport):

Az eurázsiai lovasnépek műveltsége – magyar-eurázsiai kapcsolatok. Műveltségrétegződések. (I/8, II/17-19, III/25, IV/37,38, V/48.)

5. ELŐADÁSI NAP: 2014. május 31.

Dr. Csihák György közgazdász, történész, a ZMTE elnöke:

A magyar nemzet múltja (összefoglaló).  (I/18, II/12,13,20, III/21-23, IV/38, IX.)

Sacra Regni Hungarici Corona – Magyarország Megszentelt Koronája. (II/24-25, IV/43,44.)

Capt. Ddr. Juba Ferencz és a komáromi Magyar Tengerészet történeti Gyűjtemény.

6. RENDKÍVÜLI ELŐDÁSI NAP: 2014. június 21.

Dr. Timaru-Kast Sándor orvos, a kelta nyelv magánkutatója:

"Kelta magyarok, magyar kelták". A kelta (ír)–magyar rokonság a régészet, mondavilág s nyelvünk tükrében, ősi magyar szókincsünk ennek jegyében. Szkíták és kelták a Kárpát-medencében.

Diafelvételek segítségével, ír és breton zenekísérettel rövid barangolás a "Világvégére" (Bretagne, Wales, Skócia, Írország).

7. ELŐADÁSI NAP: 2014. június 28.

Dr. Költő László régész, vegyészmérnök, ny. megyei múzeumigazgató, a ZMTE magyarországi alelnöke:

A régészet módszertana: Klasszikus régészeti anyagvizsgálati módszerek. Archeometria. (I/1/a-f, I/2,4-6, II/12,13.)

A Kárpát-medence régészeti vázlata. (III/21,22.)

A lovas temetkezésekről. (III/21,22.)

Az avar továbbélés lehetőségei a Kárpát-medencében temetőelemzések alapján: Történeti folytonosság a vörsi, 8-10. századi későavar temetőkben. (III/21,22.)

Szőnyi József a Pilisszántóért Egyesület elnöke:

“Világosság Szántó felett”. A szántói Boldogasszony kápolna és Csillagösvény építése és történelmi előzményei. (II/14, 18, IV/38,42.)

8. ELŐADÁSI NAP: 2014. szeptember 27.

Dr. Frisnyák Sándor DSc, a földrajztudományok doktora, professor emeritus, Nyíregyházi Főiskola, Turizmus és Földrajz-tudományi Intézet —Dr. Kókai Sándor CSc, geográfus, társadalomföldrajzos és történeti földrajzi kutató (Bánság), a földrajztudomány kandidátusa, habilitált egyetemi magántanár, a Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézetének igazgatója:

Magyarország történeti földrajza vázlata (895–1920). (I/2,8, II/11, IV/40, V/46, VI, VIII.)

(A Kárpát–medencei természeti kép a végleges honfoglalás után,

- antropogén tájformálás, népessége és az etnikai tájszerkezet változásai [895–1920],

- magyar településhálózat 900-tól 1920-ig,

- feudális kori földrajzi munkamegosztás,

- mező- és erdőgazdaság történeti földrajza 1920-ig.)

Magyar ipartörténet földrajz, közlekedésföldrajz 1920-ig. (I/8, III/21/i-o,26/e-f, VI, VIII.)

9. ELŐADÁSI NAP: 2014. október 25.

Dr. Erdélyi Géza ThDr. E.G. emeritus felvidéki püspök, az Emberi Méltóság Tanácsának alelnöke — Dr. Váralljai Csocsán Jenő PhD, szociológus, művészettörténész, ny. egyetemi tanár, Oxfordi Egyetem és Pázmány Péter Katolikus Egyetem:

Mai hitvallás és nemzeti önazonosság tudat, magyarok és szlovákok a Felvidéken. (X, XI, XIV.)

A népesség utánpótlása a nemzeti lét alapföltétele. (X, XI.)

A Turini Lepel és Magyarország. (I/7, IV, IV/42, V.)

10. ELŐADÁSI NAP: 2014. november 29.

Dr. Pandula Attila DSc, történész, a történettudományok doktora, egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Segédtudományok Tanszék:

Magyar jelképek, zászlók (inszigniológia, vexillológia). (I/3,7,10, III/31,32, IV/39,42,43,45,46.)

Családtörténet és személyábrázolások (genealógia és történeti ikonográfia). (I/3,7,10.)

Nemzeti címer és pecsétek (heraldika, szfragisztika). (I/3,7,10, III/31,32, IV/39,42,43,45,46.)

11. ELŐADÁSI NAP: 2014.december 13.

Szekeres István írástörténet kutató:

Bevezetés a történeti összehasonlító jeltörténet módszertanába. (I/10/b-e.)

Hun–kínai íráskapcsolatok. (II/11,15,16, IV/38-40, V/47.)

Székely–hun írásjelek a hunok régészeti leletein. (II/11,15,16, IV/38-40, V/47.)

A nikolsburgi ábécéről. A székely rovásírás nikolsburgi jelrendszere. (I/10/g, IV/40, V/47/b.)

Írástörténet és magyar őstörténet. A „magyar” név etimológiája. (I/10/g, IV/40, V/47/b.)

12. ELŐADÁSI NAP: 2015. január 31.

Dr. J. Újváry Zsuzsa PhD, történész, egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Intézet:

Európa a középkor végén és a kora újkorban. (III, VIII.)

Az Oszmán Birodalom felemelkedése. A középkori Magyar Királyság, mint közép-európai nagyhatalom vélt szövetségesei. Az európai nemzetállamok, a kialakuló Habsburg Birodalom és a valós ellenség, az Oszmanídák birodalma. (III/26-30.)

13. ELŐADÁSI NAP: 2015. február 28.

Dr. J. Újváry Zsuzsa PhD, történész, egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Intézet:

A Magyar Királyság a Hunyadiak korában; a kettős déli végvárvonal kialakulása és funkcionálása. (III/26-30.)

A Magyar Királyság élet-halál harca az Oszmán Birodalom ellen a 16-17. században; Mohács és következményei. (III/26-30.)

A XVI. századi országegyesítési kísérletek. (III/26-30.)

Az új végvárrendszer kialakulása és működése. (III/26-30.)

Az oszmán berendezkedés a Magyar Királyságban, a kondomínium rendszere. (III/26-30.)

14. ELŐADÁSI NAP: 2015. március 28.

Dr. Újváry Zsuzsa PhD, történész, egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Intézet:

Az Erdélyi Fejedelemség kialakulása; Bocskai István és Bethlen Gábor harcai. (III/26-30.)

A 17. századi oszmán-magyar viszony, a háborús békeévek pusztításai: pusztuló magyarság, Trianon gyökerei.  (III/26-30.)

A török-ellenes felszabadító hadjáratok. (III/26-30.)

15. ELŐADÁSI NAP: 2015. április 25.

Dr. Váralljai Csocsán Jenő PhD, szociológus, művészettörténész, ny. egyetemi tanár, Oxfordi Egyetem és Pázmány Péter Katolikus Egyetem:

A budavári szobrok és a renaissance előszele. (III/26, V/54.)

Mátyás Graduále és a Hunyadiak származása. (III/26, V/54.)

A budavári királyi palota. (III/26, V/54.)

Leonardo da Vinci és a budai királyi udvar. (III/26, V/54.)

16. ELŐADÁSI NAP: 2015. május 30.

Dr. Vizi László Tamás PhD, történész, oktatási rektorhelyettes, főiskolai tanár, Kodolányi János Főiskola:

A napóleoni háborúk és Magyarország. (III, III/29, 30,31, VI.)

A reformkor és nagy eszméi. (III, III/30,31, VI.)

Az 1848-49. évi polgári forradalom és szabadságharc. (III, III/30,31, VI.)

A kiegyezés és következményei. (III, III/32, VI.)

17. ELŐADÁSI NAP: 2015. június 27.

Dr. Demeter Zsófia CSC, történész, a történettudományok kandidátusa, a Szent István Király Múzeum igazgatója, főiskolai tanára:

A magyar mezőgazdaság és ipar története. (III, III/29-32, VI, VII.)

Uralmi gazdálkodás Magyarországon a 19. században. (III, VI, VII.)

Dr. Lukács László DSC, néprajzkutató, a néprajztudomány doktora, egyetemi tanár KJF:

A magyarság néprajza és az összehasonlító néprajztudomány. (II/14, V/47,56, VII.)

A magyar néprajzi látásmód az ezredfordulón. (X/63, XI, XIII.)

18. ELŐADÁSI NAP: 2015. szeptember 26.

Dr. h. c. Szabó Péter PhD, történész, rektor, főiskolai tanár, Kodolányi János Főiskola:

Tanulótársadalom, tudás alapú társadalom? Korunk társadalma előtt álló kihívások, a változó világrend. (IX, X, XI, XII.)

–       a 20. század végétől kibontakozó, új világgazdasági és társadalmi folyamatok rövid áttekintése,

–       a tanulótársadalom, a tudás alapú társadalom fogalmának vizsgálata,

–       a finn oktatási törvény: a tanulótársadalomhoz vezető út és a különféle oktatási szintek.

19. ELŐADÁSI NAP: 2015. október 31.

Nyáry Gábor történész, doktorandusz:

Teleki Pál második miniszterelnöksége. (III/33, 34.)

Jávor Miklós történész:

Az arisztokrácia s a hungarista mozgalom kapcsolatának vizsgálata 1944 előtt és után. (III/ 34, 35.)

20. ELŐADÁSI NAP: 2015. november 28.

Harai Dénes CSC, katona-pedagógus, ny. ezredes, egyetemi tanár, intézetigazgató, Nemzeti Közszolgálati egyetem Honvédelmi és Honvédtisztképző Kar:

1956 történelmi jelentősége. (III/35, 36.)

21. ELŐADÁSI NAP: 2015. december 19.

Dr. Csámpai Ottó —Dr. Darai Lajos:

Vizsgaelőadások a résztvevők által választott és feldolgozott helytörténeti, övezeti, országos vagy egyetemes tárgykörben. Beszélgetés a résztvevőkkel az előadássorozat hasznosítható tapasztalatairól, tanúsítványok átadása, zárszavak.

A záró alkalommal történt vizsgaelőadások, beszámolók előtt Dr. Darai Lajos köszöntötte a résztvevőket és röviden szólt azokról a témákról, amikre a kezdéskor tartott előadásában nem tudott részletesebben kitérni, vagy ha azóta ismert meg újabb kutatási eredményeket róluk. És ez a magyar műveltség igen gazdag területét érintette, ahol fontos megismerni a nyelvünknek a gyökerekig vagy más néven gyökökig visszanyúló feltárásának azokat az újabb eredményeit is, amik egészen a hangokig keresik a jelentésadás képességét, és ezekkel a mozzanatokkal magának az emberi nyelvnek a mélyére néznek. Ugyancsak fontosak a jelek, amiket jelképekként őrzünk, használunk az ősidők óta, illetve a saját magyar ábécét használó írásunk, amelyet székely rovásként is emlegetnek az írás egyik módja és megőrző embercsoportja miatt. Ezek is erőteljesen kapcsolnak minket az egyetemes emberi múlthoz, de nem az eddig vélt módon, hanem fordítva, azaz nem átvevők, hanem átadók voltak őseink ezen a téren. A műveltséghez tartozik annak a társadalom megszervezésével kapcsolatos része, ami még a nyelv és a gondolkodás jellegével is párhuzamba állítható, mindegyik mellérendelő jellege miatt. Hiszen a magyar mellérendeléses viszonyok, mellérendelő gondolkodás jellemezte a magyar államiságot és közéletet, amint a mindennapi életet is. Igen régi hagyományok által megszentelt ország koronánk, a latinul Sacra Regni Hungarici Corona, azaz Hunok Országa Megszentelt Országkoronája, még manapság is közvetít időtálló eszméket, szolgáltat felhasználható gondolatokat, teszi a hajdani Magyarország sok évszázadon át létező és ható alkotmánya letéteményeseként. Ez a magyar alkotmány és alkotmányos állami berendezkedés – keletkezésekor Eurázsiában általános alárendelő és nyugaton hűbéri körülmények között – olyan alapjogokat határozott meg és biztosított a területén élők számára, ami a mai nemzetközi viszonyok között is iránymutató megoldást nyújthat a különböző nyelvű, kultúrájú emberek, népek együttélésére, közös tevékenységére.

A zárás alkalmával a következő résztvevők szerepeltek és kaptak tanúsítványt (a tanúsítványon csak magyarul szerepel a születési hely):

       A latin és magyar nyelven kiadott tanúsítványnak azért is van különös jelentősége, mert épp a napokban voltunk tanúi a vitának, miszerint a szlovákiai magyar oktatási intézmények részéről, köztük a Selye János Egyetem részéről is, érdektelenség kísérte ezt a próbálkozást. Jelenleg ugyanis a hazai egyetemek által kiadott diplomákon szlovák és általában még angol nyelv jelenik csak meg, bár a törvények évek óta lehetővé teszik az adatok feltüntetését magyar nyelven is.   

A tanúsítványok kiosztása után még további élénk beszélgetés alakult ki a felmerült témákkal kapcsolatban. Aztán a zárógondolatokat Dr. Csámpai Ottó mondta. Felhívta a figyelmet a mindennapi élet és a történelem, történelemtudomány kapcsolatára, amit a felvidéki környezetben mindenki, de különösen a magyarok a bőrükön éreznek. Rávilágított a tudomány előnyeire, előrelátására, amit saját példájával igazolt, mert már több mint egy évtizede több tanulmányt és könyvet is jelentetett meg a tömeges migrációs és ennek biztonsági kockázatairól. Igaz, annak idején nem a déli elvándorlás tekintettük veszélyesnek, hanem a keletit, az ukrajnait. A társadalomtudósok, különösképpen a szociológusok most is figyelmeztetnek arra, hogy Ukrajna felbomlásával ez a migrációs hullám még nagyobb veszélyt hordozhat magában, mint a délről érkező tömegvándorlás. Minden résztvevőnek további érdeklődést és sikeres tevékenységet kívánt a történettudomány területén.

Ezek után még az egész társaság átment a Klapka Étterembe ebédelni, és kötetlen beszélgetés kezdődött. A végén a vendéglátó Stubendek László polgármester is megjelent, aki köszöntötte a résztvevőket a tanfolyam sikeres elvégzése alkalmából, és köszönetet mondott az annak lebonyolításában szerepet vállalóknak, valamint a Kodolányi János Főiskolának és Zürichi Magyar Történelmi Egyesületnek és a tanároknak a tanfolyam megvalósításáért.

Nyitracsehi–Kápolnásnyék, 2015. december 21.

Dr. Csámpai Ottó                 Dr. Darai Lajos