Kisázsiai művészetek (Bérczi Szaniszló, Budapest, 2010)

Eurázsiában Kisázsia az egyik olyan terület, ahol a műveltségrétegződések a legsokrétegűbbek. Ebből a rendkívül gazdag tartományból válogattuk össze a füzet rajzos anyagát, amely több mint 10 000 év időszakát íveli át. Vannak példák az építészetre, a szobrászatra és a festészetre is, de az iparművészeti elemek is megjelennek a lapokon.
Legkorábbi emlékünk Kisázsiából egy 21. századi ásatás lelete. Göbekli Tepe kör alakú templomait a régészek mintegy 10 000 - 11 000 éves korúnak becsülik. Göbekli Tepe néhányszor tíz kilométer távolságra található a jobban ismert Tell Halaftól, ahol egy későbbi újkőkori települést tártak föl a régészek, még a 20. század első felében. Göbekli Tepe kör alakú templomaiban a kőoszlopok kétszeres embermagasságúak és a rajtuk lévő állatfigurákról feltételezik azt, hogy a csillagképek szimbólumai. A templomot tehát csillagászati és naptárkészítési célokra is alkothatták. Távoli rokonai e körtemplomoknak a máltai karéjos szentélyek, valamint a legjobban ismert kőoszlop kör Stonehenge-ben. De Stonehenge csak 5000 éves.
Második időugrásunk Catal Höyükbe visz vissza bennünket. Az itteni települést egymáshoz “ragasztott” házak alkotják, ahova csak a tetőn át lehet hazatérni. Egyes szobákat szentélyekké alakítottak, állatfejekkel és keselyűket ábrázoló festményekkel díszítettek. Az épületegyüttes kora már az újkőkor hajnalára esik, mintegy 8000 évvel ezelőttre. A falfestmények nemcsak az ősi mítosz eredetére mutatnak, ahol a keselyűk lecsipkedik a torony tetejére kitett halottak húsát, hanem az épület formájában is ismert szerkezetet láthatunk: a délkelet kisázsiai és észak mezopotámiai zikkuratok egyik ősképét. Catal Höyük néhányszor tíz kilométer távolságra található Konyától, az Ikóniai Császárság egykori fővárosától, a szeldzsuk török kori törökség egyik fontos városától. Catal Höyük egyik szépen festett kőkorsóján érdekes szimmetriával rendelkező mintázatot találunk. Ezekkel rokon szerkezetű falfestések a Kárpát-medencéből is ismertek. Sőt, hasonló jellegű szövésmintákat is leírt Kalicz Nándor Anyag istenek című könyvében.
Nincsen 4000 éve, hogy a hettiták birodalma fokozatosan létrejött Kisázsia közepén. A hettiták a vas fölfedezésének egyik ősi társadalmát alkották. Királyságuk hódított és a korabeli Egyiptommal is háborúba keveredett. II. Ramzesz fáraó volt a megörökíttetője Egyiptomban a nevezetes kádesi csatának, ahol már a harci szekerek használata is fontos műszaki vívmány volt.
Az ősi Trója kiásásával Schliemann megkezdte a homéroszi világ régészeti azonosítását Kisázsiában. De a görög települések mindvégig főleg a tengerparti sávban épültek és a partok előtti szigeteken virágzott föl a matematika is. Emlékezzünk milétoszi Thalészre, és Anaximandroszra, valamint számoszi Arisztarchoszra vagy Pythagoraszra. De e vidékről az ókori világ hét csodájának két építménye is eszünkbe jut: az ephezoszi Artemisz-templom és a halikarnasszoszi Mauzolosz síremlék, a Mauzóleum. Sőt, a hét csoda harmadik tagja is Kisázsia partjai előtt épült meg: a rhodoszi Kolosszus. Füzetünkben a Berlinbe telepített és ott újra megépített Pergamon Oltár részleteiből mutatunk be, Kisázsia görög korszakára emlékezve.
A kereszténység idején először az örmények tették államvallásukká az új tanítást, majd Róma is. Az örmény épületszobrászat egyik pompás darabjából idézünk itt: az aktamári faragásokból. Bizánc művészetét a Hagia Sophia és néhány mozaikja képviseli. Részben e korhoz kapcsolódik két másik díszítőművészeti matematikai alkotás bemutatása is, összetett síkszimmetriával. Előbb a szeldzsuk törökök, majd az oszmán törökök szerveztek államot Kisázsiában. Az iszlám építészet két szép kígyófonatos kapuját mutatjuk be a török művészeti anyagból. Az egyik Konyában található, a Celaleddin Karatay szultán által építtetett medresze kapuja, a másik egy aleppói szentély díszkapujának részlete. Az épületnek ez a része rokonságban állhat a keresztény építészetben is gyakori fonatos kapukkal, amelyek a Nap égi útjára, az állatövi ívszakaszra utalhatnak. Ezt megerősíti az, hogy az ívszakaszok végén – fogyatkozást jelző értelmű – sárkányokat találunk.
Kisázsia művészete kimeríthetetlen gazdagságú, ezért füzetünk csak kedvcsináló a régiségek megismeréséhez és egyéni földolgozásához. A rajzok kifestése azonban lélekben is közelebb visz a tájhoz, a régi emberekhez. Igazi lelki fölüdülést is kívánunk füzetünk olvasóinak és kifestőinek.

2010, augusztus 27.

Bérczi Szaniszló


A füzet elülső borítóképe.


A füzet hátulsó borítóképe.

Letölthető innen.