Kelet-ázsiai művészet (Bérczi Szaniszló, 2009)

Az Eurázsiai művészetek füzetsorozat új tagja Kelet-Ázsia művészetéből mutat be válogatást. Mint a korábbi füzetek esetén is, most is az ókori időkből a felszínre bukkanó rétegekre összpontosítottuk figyelmünket. Japán, Kína, Korea, Mandzsúria és Mongólia a mostani ország- és tájmegnevezése azoknak a területeknek, ahol most járunk. Az ősi andronovói, hun-szkíta, (később türk és mongol kori) sztyeppei alaprétegek, valamint a Shang, Csou, Cs’in, Han kínai dinasztiák műveltségei, ill. a Yayoi és Kofun japán régészeti korszakok formái és színei váltakoznak és épülnek egymásra ezeken a távoli, de művészetekben gazdag tájakon.
A három főszereplő ország füzetünkben Japán, Kína és Korea. A két korábban említett ország művészetét már bemutattuk sorozatunkban, de kimeríthetetlen gazdagságuk ismét megszólal. Az egykori életdarabok ötvözötten jelennek meg művészetükben. Jól fölismerhető a hódító katonanépek és a letelepült mezőgazdasági, ill. az iparszervező kultúrájú népcsoportok művészeti hozzájárulása is.
A katonanépek oldalát gyakran képviselik a hun-szkíta törzsek. Életdarabjaik máig fölismerhetők ezeken a kultúrtájakon is: a lovas élet magas műszaki színvonalában, a bronz, majd vasművességben, de leginkább a művészetekben. A hódító és a helyi katonák küzdelmét, az államszervezés folyamatának szakaszait a korabeli történetírás is részletesen megörökítette. Ezért mostani füzetünkben főleg Korea ősi művészeti alkotásai jelentenek újdonságokat.
A kerekes, könnyű, ló vontatta kocsi tette lehetővé tette az Eurázsiai sztyeppe beutazását, benépesítését. A lovas népek e pompás találmányát régtől fogva fejlesztették, ábrázolták. A könnyen mozgó lovasok, a pásztornépek kiváló katonái, számos kelet-ázsiai fejedelemséget és királyságot szerveztek. Erről tanúskodnak a gazdag fejedelmi sírokban föllelt fejedelmi ékszerek, a koronák Kínában, Koreában és Japánban is, főleg a Kr. előtti és a Kr. utáni évszázadokból. Azt, hogy e katonák honnan jöttek, elárulja a díszítőművészetük, a korai hun-szkíta művészettől fogva oly gyakran szereplő állatábrázolások és állatküzdelmi jelenetek. De a meghódított és megszervezett, a mezőgazdasággal foglalkozó népek műveltsége is jelen van a művészetben. Ilyen például a naptár ismerete, a földművelésre használt állatok fogatolása, a szállításra is használt kocsik. S ilyenek a hétköznapi élet tárgyai is, például korsók, kések, edények.
A főszereplők, az élet mozgalmasságát adó nyughatatlan harcosok. A lovasjelenetek és a vadászjelenetek a Pekingi Nemzeti Múzeum és a Pekingi Kínai Hadtörténeti Múzeum, a Hsziani Történeti Múzeum, a Hohhoti Hun Múzeum, az Ősi Izumo Shimanei Múzeuma, a Tokiói Nemzeti Múzeum és a Narai Nemzeti Múzeum kiállításain rajzolt jelenetek között is a legérdekesebbek. A lovasjelenetek, ahogy ez Nyugat-Eurázsiában is ismert (például a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán, Budapesten is) edényekre és evőeszközökre, sőt ivókürtökre is fölkerültek. Ilyen ivókürtre emlékeztető korsó lovas alakját találjuk Koreában is, a Szöuli Nemzeti Múzeum kiállításán, de vannak a vizes életet bemutató békás és halas díszítésű korsók is a koreai anyagban a Tokiói Nemzeti Múzeumban.
Mint korábbi füzeteinkben, most is bemutatjuk néhány oldalon az eurázsiai népek gazdag díszítőművészeti matematikáját. Tükör hátlapját díszítő frízek, övdíszek, lószerszám díszek azok, amik itt is hordozzák a díszítőmintákat. A Kínából származó egyik kettősfríz t-mg mintázattal igazi „zsákmány” a kutató számára, aki a különleges díszítő szerkezeteket keresi. Bemutatjuk a „négyes mintázatokat”, a legegyszerűbb „kettősfrízeket” is, amelyeket kvaternióknak nevezhetünk.
Kelet-Ázsia művészete is gazdag rétegzettséget mutat. A fő vonulatot az állatküzdelmi jelenet átalakulásán érzékelhetjük: az állatküzdelmi jelenet fokozatosan veszít drámai erejéből, ahogy a beolvadó katonák is egyre inkább honosulnak a befogadó állam népéhez. A narai bronzedény díszítésén a vadászatból, vagy az állatok küzdelméből már csak a császári vadaskert egymást tipró állatainak rajzása maradt meg. A vele szemközti kínai rajzon pedig már uralkodóvá válik a sárkány, a központi hatalom jelképe és a vele együtt ábrázolt madár, hal és tigris már csak alattvalóvá vált állatfigurák.
Persze a császársággá vált államok, Kína, Japán és Korea is, kifinomult és gazdag művészeti alkotásokkal gazdagította a művészeteket. De ez már egy másik kor, amikor fokozatosan létrejön a modern civilizáció.
Mégis, az élő hagyományok segítségével sikerül megőrizni ezt a színes ősi világot és ebben lehet segítségünkre az Eurázsiai művészetek tanulmányozása, kincseinek összegyűjtése. Reméljük, hogy új füzetünkkel sikerül ismét örömet szerezni a távoli múltat s mégis talán a szívünkhöz közeli világokat kedvelő, rajzolni és festeni szerető olvasókat.

Budapest, 2009, július 26.

Bérczi Szaniszló


A füzet elülső borítóképe.


A füzet hátulsó borítóképe

Letölthető kiadvány