Iráni kifestő (Bérczi Szaniszló, Budapest, 2002)
Az iráni fennsíkon, az ókorban több időszakban is, világbirodalom alakult ki. Az iskolai történelemből jól ismert a Perzsa Birodalom harca a görögökkel Xerxész, majd Dárius (Dareiosz) uralkodása idején. Ezt a perzsa (akhaimenida) birodalmat (az uralkodó családról is kapott nevet a korszak) a görög hódítás évszázadában Szeleukosz utódai (szeleukidák) majd a párthusok (arszakidák) csaknem fél évezredet, s a szaszanidák ugyanúgy csaknem fél évezredet átfogó birodalma követte. A görög fölvirágzás után a Földközi Tenger medencéjét megszervező Római Birodalom és a Távol-Keleten birodalommá fejlődő Kína között az Iráni Birodalom volt a középső nagyhatalom. Északon mindvégig a Kárpátoktól az Altáj hegységig terjedő sztyeppevidék nomád államai voltak a szomszédai. Ezeknek keretei között éltek a magyarok is, s a múlt és a kapcsolatok sok közös műveltségi elemet őriz a magyar és az iráni népek kultúrájában.
A legújabb régészeti kutatások föltárják azt, hogy hogyan áramlottak a műveltségek Eurázsiában. Mi, sorozatunkban, az eurázsiai díszítőművészetből gyűjtünk csokorba alkotásokat egy egy érdekes kultúra területéről. Azt látjuk majd, hogy az iráni művészetre is döntő hatással volt a mezopotámiai, a kaukázusi és a Közép-ázsiai műveltség. A sumer, akkád, asszír és babiloni rétegek éppúgy az iráni műveltség részévé váltak, mint az urartui, a méd, a párthus, a szkíta és más Közép-ázsiai kultúrák. Az ősi művészetekből öröklődik át a Cyrus (Kűrosz) által először megszervezett Perzsa Birodalom díszítőművészetébe az életfa, az állatküzdelem, a kocsi művészete, a vadászat és a harcos küzdelem: megtaláljuk őket lurisztáni bronzokon, a ziwiyei kincs darabjain, s más régészeti leleteken.
Nagy Sándor hadjárataiban egy időre meghódította a perzsák birodalmát. A hódítók hozta görög kultúra szintén beépült az Iráni Birodalom műveltségébe. Az iráni művészet tehát gazdag tárháza a műveltségek rétegződésének. Nagy Sándor után északnyugatról érkezve, a szkíta műveltségű párthusok szervezik újjá a birodalmat A párthus állam feudális jellegű, s Közép-Ázsiából hozott elemekkel gyarapítja az Iráni Birodalom kultúráját. (Ezekre egyik példa a nyugaton "párthus nyilazásként" ismertté vált, a magyarok által is sokszor alkalmazott cselvetés: az ütközet közepén, megfutamodás, hátrafelé nyilazás, majd visszafordulás, és az ellenség körbezárása.)
Egyik fontos emlékünknek, a Szent László-legendának is megtaláljuk a nyomait az iráni művészetben. Iránban élt (Kr. e. 7. sz.d.) Zarathusztra, aki a világ folyamatainak értelmezésében a jó és a rossz harcát, a világosság és a sötétség küzdelmét állította a középpontba. A korábbi sokistenhit helyett az egy Isten hitét tanította. Az akhaimenida és a szaszanida uralkodók rendelésére sziklába fa-ragott harci jelenetek mellett megcsodálhatjuk az uralkodó koronázását is, ahol az ég ura, Ahura Mazda nyújtja át a koronát a királynak.
Igen jellegzetes iráni ötvösmunkák azok az edények, amelyeken a perzsa uralkodók az életből vett jeleneteken: legtöbbszőr vadászat közben láthatók. Az aranyozott hátterű ezüst ötvösmunkák a magyar honfoglalók hagyatékában is sokak szerint a szaszanida művészetig nyúlnak vissza. Az iráni birodalmak művészeti alkotásaiból ízelítőt adó válogatás a korabeli élet több más epizódját is bemutatja. Az iráni eredetű műveltség része volt a honfoglaló magyarok életének is. Ezek ismerete mindannyiunk számára tanulságos. Reméljük, hogy az eurázsiai művészeteket bemutató sorozatban eddig már megjelent kifestőkhöz hasonlóan az Iráni kifestő is sok örömet szerez majd a rajzolni és festeni szerető felnőtteknek és gyerekeknek.
