10 MILLIÓ EURÓS PÁLYÁZAT KERETÉBEN KUTATJÁK A KORA KÖZÉPKORI KÁRPÁT-MEDENCÉBEN ÉLŐK GÉNJEIT (QUBIT.HU)
A kutatáshoz kapcsolódó DNS-vizsgálatokat az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Régészeti Intézetében lévő archeogenetikai laborban fogják végezni Szécsényi-Nagy Anna és Mende Balázs vezetésével (Annával a már említett podcast-sorozat újkőkort feldolgozó részében, Balázzsal pedig a Honfoglalást-taglaló epizódban beszélgettünk.) A legmodernebb szekvenálási technológiákat használva, már nem csak a kizárólag anyai vagy apai ágról információt adó mitokondriális DNS-t, illetve Y kromoszómát fogják vizsgálni, hanem a temetőkből feltárt emberi leletek teljes genomját, ami lehetővé teszi, hogy az egyes temetőkben levő maradványok pontos rokonsági viszonyait megismerhessük. (Hogy ez milyen érdekes eredményekhez vezethet, azt jól mutatja a napokban szinte egyszerre megjelent két cikk, amelyek a németországi Lech folyó környékén található településeket vizsgálva mutatták ki, hogy késői neolitikum és korai bronzkor folyamán elsősorban a nők utaztak nagy távolságokra, illetve az itt élő tehetősebb családok viszonyai sok tekintetben hasonlítottak a klasszikus görög és római háztartásokra.)