Beŋü Čur síremléke Avagy: kőrajzos költészet? (Szekeres István)
Hol van már az „Örök Civakodás”? —
És hol van már az a kéz? — amelyik emlékét kőbe véste.
Az ótörök feliratok tanulmányozása közben különösen megfogott a Kazah Köztársaság Kulturális Minisztériuma Információs Nyelv Bizottságának TÜRIK BITIG adatbázisában a jenyiszeji Борбак-Арык, Е 57-es lajstromszámmal jelölt rajzos írástörténeti emlék. Már akkor eldöntöttem: írni fogok róla, megosztom másokkal is különös élményem. — A homokkőbe vésett sírfeliratot J. L. Aranchyn találta 1950 –ben egy sírhalmon. 1963-ban bevitték a Tyva Múzeumba. Magassága: 1,45 m. Hosza: 0,4 – 0,56 m. Szélessége: 0,14 – 0,18 m. Alkotásának idejét Kr. sz. u. a VIII-IX. századba datálják.
A síremlék azok közé a „feliratos kőrajzok” közé tartozik, ahol a rajzot rövid felirat egészíti ki. Csakhogy — már nem hun-kori piktogrammal (piktogramokkal), hanem ótörök betűkkel vésve a madár testének rajzára: „Beŋü Čur”.
Egy ló különböző viselkedésének három rajzát látjuk egy repülő, hosszú csőrű madár szárnyának „tollai” közé zárva. Merthogy madár rajzát látjuk: jól mutatja hosszú csőre, feje és szeme, és a fejéhez csatlakozó szárnyainak rajza. A másik szárny rajzának „két tolla” természetellenesen, előre borzoltan a feje fölé hajlik. A repülő madár (megriadt?) félelmét mutatja?
A szárny balszélső „tollába zárva” egy dacos, leszegett fejű, makacs ló áll mozdulatlanul. A középső rajz azt a pillanatot mutatja, amikor a ló ebből a helyzetből hirtelen vágtába ered. A jobbszélső „tollba zárva” a ló ismét csak makacsul áll. A három megjelenítés a ló természete. Jellemrajza. —
A rajz feliratának írástörténeti vonatkozásai:
A madár két szárnya a kínai ’toll, szárny’ piktogram rajzba adaptált rajza:
Bernhard Karlgren „Easy lessons in chinese writing” c. könyvében: „124. jü ’toll, szárny’. Rajz.” 234 Valamint B. Karlgren 1957, No. „98 a—b. giwo /jiu: /j ü toll, szárny (Sï). b. a 1124-es (lásd lent) ősi formájából kivonatolva (439. felirat) Az írásjegy egy rajz.” 235
A ’szárny, toll’ piktogram a madár háta felett lényegében úgy van megfelezve, mint a nikolsburgi ábécé ep (p) hangértékű betűjének rajza (l. Szekeres 2008, No. 32):
A piktogram fele úgy van a madár háta fölé rajzolva, hogy a három (tollat jelképező) rövid „mellékvonal” mindegyike magába zárja a ló jellemző három rajzát.
A felirat olvasata, jelentése:
Beŋü Čur
Az első szó: „mäηü, mäηgü, bäηü ewig ║ daimi, ebedi” (Alttgramm) ’örök, állandó’. A két szót egy pont választja szét középen.
A ’Čur > Čor’ második szó méltóságnévként is használatos személynév. De itt más jelentése van: „tel. čur Lärm, Zank, Ton, Neuigkeit’, jak. Sur” (Matti Räsänen) ’civakodás/veszekedés, lárma, modor’.
Ennek a gazdája által oly nagyon szeretett, kedves lónak: „örök/állandó civakodás/veszekedés” volt a természete, és Čur talán a neve is, amit a véső kéz a repülő madár testének rajzára rögzített.
Mert „Beŋü Čur” egy madár-röptű ló volt? — és „örökké civakodó” lelke szállt el a megriadt madárral…?
— Egy szavakkal kimondhatatlan, múlhatatlan szeretet emlékének rajzát látjuk. Névtelen gazdája oly nagyon szerette „örökké, örökösen civakodó” (játékos?) lovát, hogy elvesztésének fájdalmát csak kőbe vésve, kőbe kiáltva tudta csak elmondani.
Jegyzetek
234 „124. yü ’feather, wing’. Drawing.”
235. „98 a—b. giwo /jiu: /y ü feather, wing (Shï). b. is extracted from the archaic graph for 1124 below (inscr. 439). The graph is a drawing.”
Irodalom
Gabain, A. von: Alttürkische Grammatik, Leipzig, Otto Harrasowitz, 1950.
Karlgren, Bernhard: Eassy lessons in chinese writing, Göteborg, Elanders Boktryckeri Aktiebolag, 1958.
Karlgren, Bernhard: Grammata Serica Recensa, Stockholm, 1957.
Räsänen, Martti: Versuch eines Etymologischen Wörterbuch der Türksprachen, Helsinki, Suomalais-Ugrilainen Seura, 1969.
Szekeres István: A székely és az ótörök írás jeltörténete Bevezetés a történeti összehasonlító jeltörténet módszertanába Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2008.
TÜRIK BITIG Language Comittee of Ministry of Culture and Information of RK
Szekeres István
írástörténet kutató