A nagyszebeni vár metamorfózisa (Guttmann Szabolcs – építész (Szeben))

Hol is van ez a Nagyszeben és mivel is érdemli ki Europa Kultúrális Fővárosa cimét 2007-ben? Sokszor teszik fel ezt a kérdést az ide látogató-érdeklődők.
Az első kérdésre a felelet helymeghatározó, illetve az a történelmi, középkori-pillanat amikor a Magyar Király rábizza Erdély illetve Europa védelmét a déli kárpátok északi lábánál a szászokra. A mai szlógen kiemelt jelentőségű mondata „Nagyszeben 1191 óta fiatal”. Hogyan lehetséges ez a telyesitmény? Valószinüleg az örökös ténykedés kijátsza az idő múlását is, főképpen akkor, ha a tett tartalommal és áldással is párosul. Mit jelent ez konkrétan Nagyszeben esetében? A kora középkori település nem merevedett meg az erőditett templommal ellátott falu státusánál, hanem folytonos növekedéssel, a harmadik erődgyűrű megépitésével városi rangot kapott még a XIV. századi „euro-régióban”.
A „mag” tovább fejlődött. A negyedik erőd bekeritette a hajdani falut is, a mai alsóvárost, majd a XVI-XVII. században következtek az ágyúk elleni illetve az ágyúkkal való védekezés, ami újabb falak, nagytornyok-rondellák, bástyák épitését jelentette. Az eredmény rendhagyóan jónak bizonyult, mivel soha nem tudta megszállni a várost az ellenség. Igy biztonságban voltak az ingatlanok meg az ingóságok, lehetett egyedi gótikus templomokban és lakótornyos palótákban gondolkozni, illetve jólműködő iskolákban, ispotályban, városi terekben és utcákban, reneszánszos kereskedői lábasházakban.
A középkorban meghatározott önrendelkezési jog, a vallási reformok befogadásának is táp talajt nyújtott. Szinte egységesen tért át evangélikus hitre az erdélyi szászság. Brassó után Nagyszeben lett a haladó-humanista eszmék iskolájának egyik gócpontja, a városi mag kellős közepén, a mindmáig jelesen működő Brukenthal kollégium.
Hogyan alakult a vár az ellenreform idején?
A „tolerancia” jegyében, új római-katolikus templom és jezsuita iskola épült a Kis és Nagypiac közé, latin miserendel, mivel a hajdani gótikus katedrális megmaradt német-evangélikusnak…Ez a XVIII század története, amikor a multikonfeszionális városban megjelenik a külön magyar-református templom, illetve a román-ortodox fatemplom a felsőváros gerincén, illetve az alsóvárosban működik a zsinagóga. Természetesen ez a tipusu nyitott gondolkodás egy újabb fejezetettel gazdagitotta a várost. Az erőditések elveszitették védelmi szerepüket, 1788-ban pedig bekövetkezett a Nagy Torony kulturális metamorfozisa. Az 1540-es rondella magába fogatta az első szinházi funkciót. A volt lőporraktárra helyezett új Thalia szinpad átlényegitette a hely-szellemét. Erdély Fővárosa ekkor Nagyszeben. Samuel von Brukenthal erdélyi kormányzó, két központi lakóházat épit át egy monumentális barokk palotának, megalapitva ezáltal a város első gyüjteményes muzeumát. Hogyan fejlődik mindez tovább a XIX.században? A magán kezdeményezésekből hamarosan városi érdekeltség lesz. A szinház mellett Természettudományi Múzeum épül, a Zene Társaság székházzal gyarapszik, az erdélyi románoknak elkészül az ASTRA kultúrpalotája, a magyar civil szervezeteknek nagypiaci székháza van…
A várszövet főutcáinak kaputornyai lebontódnak, hogy utat biztositsanak a „mag” további fejlődésének. Ez az a csodás pillanat amikor kiderül, hogy a többszázéves burok „érett gyümölcsöt” termett.
Újabb száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ezt a csodát a maga valóságában értékeljük. Ezidő alatt a nyolcvan hektáros „magzat” túlélte a modernista városrendezők forradalmát, a világháborúk forgatagát, napjainkra pedig kissé porosan és ráncosan újabb metamorfózisnak lett tanuja.
A városvédőknek, a sajátos egyedi értékeinek és nem utolsó sorban a szerencsés gondviselésnek köszönhetően 2007-re újra magára terelte a figyelmet a történelmi központ. A vár jelenkori metamorfózisa rácsodálkozik az épitett örökségre és a Hely Szellemére. Az idei szlógenek a “multikulturalitás, multietnikum, multikonfeszionalitás” illetve “Nagyszeben a kultúra és a kultúrák városa”.
A hajdani várfalak övezete, ebben az évben, magába foglalja Europa Kulturális Fővárosának legjelentősebb eseményeit. Az első várgyűrű, a mai Huet tér, a középkori szellemi gyökereknek legjelentősebb helyszine. Az erőditett templom hatezer sipos romantikus orgonájának koncertjei az emlékezés és az ökuménikus hitélet katalizátora.
A második várgyűrű, a mai Kispiac, a városi élet reneszánsza és a Nagypiac előtere. A hajdani Tanácstorony, az erőd egyik kaputornyából nőtte ki magát a város civil életének jelképévé. Hetedik emeletéről jő rálátás nyilik a világörökség elismerésére váró történelmi városmagra. A Huet, Kis és Nagypiac az a hármas központi téregység, ami nem csak rendhagyó urbanisztikai különlegesség, de a 2007-es kultúrális események egyedi szabadtéri „szinpada”, kiállitó, ismertető, szórakoztató, meditáló, polivalens funkciókat befogadó együtese.
A harmadik erődgyűrű Nagy Tornyának „Thalia Terme” - a Nagyszebeni Állami Filharmonia székháza - 2006-ra Europa Nostra külön-oklevelének elnyerésében részesült, a kulturális örökség konzerválásának és újraértékesitésének példaértékű megoldásával. Itt, a városfalak - extramuros - árnyékában tud leparkolni a gépjármű és innen indul a várárkokon, tornyokon keresztül a gyalogos forgalom a középkori városszövet zegzúgos utcáin a központi terek-erődök védett kincsei felé…
Most pedig pontositsunk, mi is fogadja 2007-ben a látogatókat a városfalakon innen és túl. Itt kitérnék a városreabilitációs, restaurálási és revitalizációs tervekre, azoknak különböző stádiumaira illetve megvalósitási fázisaira.
A motiváció, a politikai akarat és az elérhető anyagi-szellemi háttér talán a legfontosabb tényezője mindenféle tervnek és kivitelezésnek.
Hogyan alakult ez a nagyszebeni történelmi központ esetében?
2000 szeptemberében, az újonnan megválasztott szász polgármester rábolintott a helyi adminiszráció nevében a meglévő reabilitációs tervek megvalósitására illetve egy új revitalizációs stratégia kialakitására. Ezzel párhuzamosan megnyitja kapuját a német érdekeltségű GTZ (Gesellschaft Technische Zusammenarbeit) iroda, Nagyszeben erőditett városnegyedének ingyenes tanácsadói illetve beruházási segitséget biztositva,-eredetileg 3, majd 5 illetve 7 évre meghosszabitva ezt a tevékenységét. Főképp a szociális gondokat próbálták felmérni és javitani, de nem utolsó sorban a nagyobb urbanisztikai tervek logisztikai részét is felgyorsitották, vagy részben magukra vállalták.
2001-től romániában elsőként, a nagyszebeni polgármesteri hivatal keretén belül, külön műemléki és történelmi központot felügyelő iroda bonyolitja a reabilitációs stratégiák egyeztetését illetve a tervek és a kivitelezések megrendelését.
Ebben az évben sikerült jogerőssé minősiteni a történelmi központra irányuló általános rendszabályokat, illetve feltérképezni a lehetséges műemléki köztolajdonokat.
2002-2004 között jött létre az a gazdasági háttér, amivel már konkrét beavatkozásokra is sor kerülhetett helyi döntések alapján. Ez a két év a sürgős beavatkozások lebonyolitása volt, a statikai megerősitésekké, gondolok itt a kispiaci támfalakra illetve az első várgyűrű megerósitésének első lépéseire.
2004 fordulatott jelentett a revitalizációs motivációk kérdésében is.
Februárban beadta a város a 2007-es Európai Kulturális Főváros státusának elnyerésére szóló pályázatát.
Áprilisban átadták a Kispiac 16 számú “Luxemburg-házat”, ahol és amivel bemutatkozott a város és europa elött a luxemburgi kultúra és a nagyvonalú segitőkézség egy közös europa multjának tükrében.
Májusban elnyerte a város, együtt Luxemburg tartományával a 2007-es kulturális programok megszervezését, mint egy újra egymásra talált páros, közös etnikai gyökerekkel, de egy sokszinű történelemmel és jelennel rendelkező nyugat-keleti illetve észak-déli kapcsolat. A Luxemburg-Nagyszeben (Sibiu-Hermannstadt) 2007-es Európai Kulturális Főváros közös eseményeinek igy lett az alcime a multikulturalitás, multietnikum és a vallási-felekezeti sokszinűség.
2004 júniusában átadták a hajdani Nagytorony restaurálását, ami 1788-tól szinházként működött, 1948-ban munkásklubbá alakult, egy komoly tűzvész következményeként…, 1988-óta romokban heverő, merész tervek lassan körvonalazódó helyszine lett. A 2004-es hangversenyterem “újraszentelését” a júniusi halyhatósági választásoknak köszönhette, mivel Szeben megye tanácsának baloldali elnöke, ebben látta a kampány sikerességét...Igy lett ez az épület a megujuló nagyszeben egyik kultúrális határköve, a vár metamorfózisának egyik kortárs szimboluma.
2004-ben szinte 90%-os szavazási többséggel volt újraválasztva Nagyszeben szász polgármestere és “tejhatalomát” ebben a mandátumban, a 95%-os román szavazópolgár, a 65%-os Romániai Német Demokrata Forum tanácsosi többséggel biztositotta. 2004-óta a megyei tanácsban is német az elnök és 50% -os a Romániai Német Demokrata Forum tanácsosi részaránya. A megye nagyobb városaiban pedig, mint például Medgyes és Nagydisznód, szintén német a polgármester…
Ez a politikai tényező kulcsfontosságu volt a történelmi városmag további gyors feljavitásában. A pénzek célirányos kiutalása, a fontossági sorrend felállitása, a 2006-os decemberi határidő betartása mind hozzásegitett egy belátható eredmény eléréséhez.
2005-2006 igy lett Nagyszeben történelmi város-mag metaforfózisának robbanásszerü időkerete. A hármas piactér-szövet régészeti ásatásoknak, telyes infrastrukturális felujitásnak, új kövezésnek, városbútoroknak, kivilágitásnak és restaurált homlokzatoknak lett a szintere. Az egységes gépjárműforgalom visszaszoritásának stratégiája az erőditett városnegyedből, új sétálóövezeteket jelölt ki a központban. Igy a piacterek szervesen kapcsolodnak északi irányban az alsóvároshoz, ahova a három felújitott lépcsősétányból kettő csak gyalogos tereket kapcsol össze. Igy a Huet tér megkozelithető az első kaputorony irányából a Torony utca lépcsősétányával, a Kispiac pedig a második erődrendszer kaputornya alatt kapcsolódik a 13 méter szintkülömbséget áthidaló lépcsőkkel az Aranyosok teréhez.
Nem kevésbé látványosak az utcai-rámpás kapcsolódások sem, mint például a Vizaknai utca, ami az első alul-felül járó útkereszteződést eredményezte a Kispiacon, 1859-ben, amikor megépült a “Hazugok” öntötvas hidja a rámpa fölött. Ezen az úton jöhetnek fel a Kispiaci parkolóba a személygépkocsik, a közlekedést gátló sorompók pedig jelzik a hajdani kaputorony helyét… A másik felujitott rámpás megközelitése a tereknek az alsváros felöl az Odobescu utca, ami a XX.század első felének köszönheti mai szélességét, amikor is kibontottak egy épületsornyi szigetet a hajdani új fiuiskola, tornaterem és iskola udvar kialakitására.Itt volt a középkori városszövet legnagyobb vesztessége, a XX.század végére pedig a történelmi központ legkérdőjelesebb városképe. A szocializmus áveiben a főépületből Művészeti Iskola lett, a tornateremből bábszinház és mozi, az udvart előregyártott betonkerités vette körül. Újabb döntés csak 2002-2004 között történt, amikor is lehetőség nyilt egy előregyártott tipus tornatarem elhelyezésre az iskola udvar területén, egy a négyszázból, amit a tanügyminisztérium költségén országszerte épitettek “bádogból”…Végül is ez lett a kivétel, igaz háromszoros költségvetéssel és egy sajátos tervvel, amit a város pótolt ki. Az új tornaterem téglából, manzárdolható cserépháztetővel, a volt betonkerités vonalán, emlékeztett a hajdani házak karakterére, homlokzata négy egységre osztva alkalmazkodik a környezetéhez, a középkori alapozások nyomvonalát pedig vörös klinker tégla jelzi a mai andezit kockakővel borkolt úttesten… Hasonlóan meg lettek jelölve a régészeti kutatások által feltárt lebontott várfalak és kápolnák alaprajzai a Huet téren, azzal a különbséggel hogy itt klinker helyett szabálytalan andezit kőlapok simulnak bele az egységes burkolatat hangulatába.
A Nagypiacon a hajdani városbútorok helyeit jelzi klinker tégla, mint például a XVI.századi első vezetékes kútnak, Roland köztéri szobrának és a barokk Nepomuki Szent János szobrának a “lenyomatát”.
Érdekes berendezés a visszaépitett XIX.századi vezetékes kút is együtt a központi kortárs szökőkúttal. Egyik a másikat motiválja, jóformán “szimbiózisban” működnek egymással. Az új kútnak nincs kijelölt kávája, a kilenc vizsugár hol megjelenik hol meg eltünik a négyzethálós barokkosan monumentális burkolatból. A középen visszaméllyitett térkövezés rejtett vizelvezető csatornái összekötik a két kutat, igy a vizforgatást biztositó medence a régi kútból érhető el együtt az elektromos dobozokkal és a számitógépes vezérléssel…
A Nagypiac legrégibb emlékei a XV.századi rejtett gabonagödrök. Ezekből ötöt sikerült megmenteni és bemutatni az utókornak. Egy-egy fekete gránitlap ülő-meditáló alkalmatosságot biztosit a gödrök fölött, megjelölve öt nyelven az eredeti funkciót (angolul, németül, franciául, románul és magyarul). Úgy is mondhatnánk hogy ezek a középkori kincstárai a magántulajdonoknak. Köztereken hellyezték el őket, hogy tűzvész esetén is megmeneküljön az egy évi gabona szükséglete a családoknak. Körülbelül 4-5 méter mély, 3-4 méter átmérőjű körte alakú 60 cm-es átmérőjű bejárattal a föld szinén, függőleges mérőléccel a közepén és eredetileg földdel rejtett fa tetővel. Állitolag városházi közalkalmazot mérte fel annak idején háromszögezési eljárással kinek kinek a tulajdonát.
A tér átellenes oldalán, Gheorghe Lazar a jezsuitáknál nevelkedett, román iskolaalapitó álló bronzszobra 2006-ban váltotta fel az 1986-os kőbe faragott ülő változatát, ami igy a tér közepéről a jezsuita iskola irányába mozdult ki. Több mint négyméteres beton talapzatát egy negyvencentis űlő alkalmatosság helyettesiti. A hajdani monumentális talapzat ideiglenes 1989-es megemlékezési ”oltárát”,- amit a gyertyaégetésen kivül nemzeti lobogó és művirág koszorú ékesitett…, két bronztáblás jelzés váltotta fel a kőburkolat sikjában, az egyik az 1989 decemberi események szinterét jelöli a másik az első áldozat helyét a Nagypiacon. Folytassuk a központi mag megközelitésének lehetőségeit például D-Ny, É-K és D-K irányokból.Valamennyi a felsőváros utcaszövetéhez tartozik, a harmadik várfalgyűrű biztonságában, gyakorlatilag a hajdani Nagypiac vásárterének a legfontosabb be és kijáratai. A Dél-Nyugati, hajdani Nagydisznódi utca vezetett a legpompásabb kaputoronyhoz.Ezen a vársarkon épült meg a Nagydisznódi bástya a XVII, majd a nagykaszárnya a XVIII században. És ugyancsak ez a hely katalizálta a szocialista idők új központját. 1986-ban Ceausescu lebontatja a két emeletes barokk kaszárnyát és helyette egy új tizenöt emeletes adminisztrációs központ terveit készitették a szakemberek…Az 1989 es változások aszfaltozott parkolóként mentették át a sarokbástyát napjainkig. A 2007-es kulturális eseményeinek ez a helyszin biztositotta az ideiglenes 2800 négyzetméteres polivalens sátor felállitását. Igy a Nagypiac és a Nagydisznódi bástya közötti kapcsolat mint a régi és az új kultúrális mag közötti együttműködés láncszeme, a mai N.Balcescu utca életerős sétáló tengelye lett a történelmi központnak. Itt is sikerült 2006 decemberéig átadni az új infrastruktúrát, kövezett utcaburkolatot, a kandeláberes új kivilágitást és megteremteni a vendéglő, cukrászda, sörteraszok helyét…
Az Észak-Keleti irányból az állomás tere csatlakozik a régi központhoz. Ezen a szakaszon a hajdani Orsolyák templomának kissebb teresedése vonja magára a figyelmet ahol egy szerényebb reabilitációs tervcsomag egyikével találkozhatunk. A déli napsütötte területet “napterasz”-nak keresztelte el a tervező. Ez az a hely ahol a hajdani Só-kaputorony, lebontása elött, jelezte a felsőváros határát és ahonnan az utca alsóvárosi szakasza folyamatos átalakitásokat kapott a XX.század urbanistáitól. A század elején az új vasuti állomás, illetve az onnan induló villamosok útvonala igazolta az alsóvárosban kijelölt első bontásokat. Az 1970-es évek felszámolták a városi villamos járatot, sőt egy központi szakaszát csak a gyalogos forgalomnak adták át (a mai Balcescu utcát), a forgalmi csomópontok egyszerűsitése miatt. Az 1980-as évek, az első beavatkozásokra merőlegesen bontotta tovább az alsóváros szövetét, szintén újabb úthálózat kialakitásának céljából. Ezennel a vasúti állomás terének forgalom csökkentése volt a magyarázat. 2004-2007-ben sikerült csak újjabb urbanisztikai megoldásokat kialakitani, amivel a bontott, abbamaradt kivitelezések egy emberi léptékű tervet eredményeztek. Itt is először az infrastruktúra, az útburkolat és a utcai lámpák készültek el, a vasúti állomás homlokzatai megujúltak, de maga az épület még üzemképtelen. A javasolt új épületek még csak körvonalazódnak…A végleges térfalak valószinüleg két-három éven belül lesznek láthatók.
Visszatérve a Nagypiachoz, érdekes urbanisztikai fejlődésnek lehetünk szemtanui ha megvizsgáljuk a dél-keleti bejáratát. Jóformán egy hagyományos kapualj az ami folyamatosan átvette az egyre fontosabb közlekedési funkciót. A hetes számú épület udvari homlokzata a XX. század elején alakult át utcai változatra. Ennek a beavatkozásnak egyik hangsúlyos épülete a mai Állami Levéltár. Hogy miért került éppen ebbe az udvartérbe? Érdemes megjegyezni, hogy a középkori városnak ebben az irányban nem volt kaputornya, illetve bejárata. Az első kijáratát a kötélverők tornya mellett -a mai Gh.Lazar utca irányában- a pestis járványoknak “köszönhette”, amikor is új temetőt alakitottak ki a várfalakon kivül. Amikor a Vár utcai Nagytoronyot átalakitották szinházzá, itt is kialakult egy kis “ösvény” az intra és extramuros között. Ez a barokk terem a XIX századra városi szinházi rangot kapott, a gyalogos ösvény pedig utcai rangra emelkedett Igy a XX..század elejére kialakult egy új kultúrális tengely, a főtéri közfunkciók és a Vár utcai szinház között, magábafoglalva egy városi köz-kertet, a Schiller teret, a zwinger illetve a várfalon túli parkositott zöld-övezeteket. Jóformán a harmadik várfalerődből ekkorra már csk itt maradtak meg egységes szakaszok.. Igy azt is mondhatnánk hogy ez a műemléki-védett övezet, tovább gyarapitotta a helyszin kultúrális jellegét, és turisztikai érdeklődését. Napjainkra itt lehetett kialakitani a történelmi központ legérdekesebb megközelitését. A kerülőforgalom érintésével, a várfalak tövében parkolhatnak le a turistabuszok. A monumentális várfalon három gyalogos bejárat segiti át a látogatókat az erőditett városba. A Nagytorony restaurált külső homlokzata betekintést ad az 1540-es fejlett védelmi rendszer érzékeltetésére. A torony újonnan kialakitott alsó szintje a vár régészeti kutatásainak tárháza és az első kávé-információs lehetőség a turista számára.. A toronyba visszaépitett háromszintes szinházi enteriőr, együtt az 1902-ős főhomlokzattal átvezet a XVI. század erőditéséből a XIX. század végi kultúrális környezetbe. A XIX.századot “fémjelzi” a régészeti elemek kortárs bemutatása az új belső és külső terekben. Igy a hajdani kőből épitett vizelvezető csatornák tagolják a központi fogadó teret funkciónális egységekre, illetve a megtalált fegyverkovácsok tornyának alapkövei kijelölik a köztéri lépcsőház helyét, aminek alá-és fölé épitéséve bejárhatók lettek a különböző sétáló szintek. Igy lehetünk szemtanui séta közben, a vár köveinek kortárs metamorfózisának, és juthatunk fel a visszaásott várárokból a “kultúrális kaputornyon” keresztül az “1191 óta fiatal” városszövetébe…

Szeben, 2010.01.25