Krétai és görög művészet (Bérczi Szaniszló, Budapest, 2004)

2014.08.13 18:16

A mai magyar műveltségben egy széles réteget képez a görögöktől eredő ismeret és művészet. Gyakran emlegetik, hogy már a görögök... Ezért is érdekes egy réteggel mélyebbről indítani ismerkedésünket a mediterrán múlttal, Krétáról. A krétai művészetre sokáig csak a régi görög mítoszokból következtettek. Tézeusz athéni királyfi kalandos krétai útján öli meg Minosz király labirintusában a bikát s talál ki a labirintusból Ariadné királylány fonalának segítségével. Daedalosz ezermester a fiával, Ikarosszal, szárnyakat kötve menekül Krétáról, de fia, aki "túl közel repült a Naphoz", szárnyaszegetten hanyatlik alá. A klasszikus görög kor előtti, de már a görög szigettengeren zajló háborús időkbe nyúlik vissza Homérosz két eposza is, az Illiász és az Odüsszeia. Az Ókori krétai és görög művészet kiállításhoz és kifestőhöz itt vázolt történeti bemutatásban az események időrendje szerint haladunk, s nem a fölismerések időrendje szerint. Bár a német Schliemann trójai ásatásai és fölfedezései időben megelőzték az angol Evans-széit Knósszoszon, mi előbb Krétára látogatunk el.
Evans Artúr brit kutató a Magyar Milleneum idején, az 1800-as évek utolsó évtizedében kezdte meg az ókori Kréta nagyszabású régészeti föltárását. Gazdag műveltséget talált Krétán, s olyan kisplasztikai és díszítőművészeti anyagot, amely a mezopotámiaihoz hasonló elemeket is tartalmazott. A pecsételőknek itt főleg a henger véglapjára tették a mintáját, de az életfajelenetek és az állatküzdelmi jelenetek itt is megtalálhatók voltak. A krétai bikakultuszt már a görög leírásokból is ismerték. Kétféle írást is talált, s a régebbit, a lineáris A-t még nem tudták megfejteni a szövegek rövidsége miatt. A másik írás, a lineáris B, már a görög nyelv ősi változata. Az ókori krétai műveltség számos elemére utal a görög mondavilág is. Egykori uralkodójáról minoszi kulturának nevezték el. Platon Egyiptomban járva egy olyan mítoszt is leírt, amely a krétai műveltség pusztulásáról íródhatott. Azóta föltárták Théra (más néven Szantorin) szigetének geológiai múltját, a szigetet alkotó vulkán egykori berobbanását, kb. Kr. e. 1400-ban. A szigeten, a görög "Pompein", a vulkáni hamu alól egy elpusztult krétai jellegű műveltség építészeti és művészeti maradványai kerültek el. A szantorini ásatások nemcsak a krétai műveltség Égei tengeri kiterjedését, de pusztulásának egyik okát is segítettek megvilágítani.
A krétai állam lehanyatlását azonban nem csak a Szantorin vulkán kitörése okozta. A dór törzsek ebben az időben szállják meg fokozatosan a peloponészoszi félszigetet. A korai attikai városok közül egyedül Athén tud ellenállni és fönnmaradni a dór invázióban. A friss és nyers erővel szerveződő városállamok nagy háborúja volt az akkor még szintén álló Trója ellen a Homérosz megénekelte trójai háború. A trójai ásatásokba Schliemann Henrik Homérosz olvasásának hatására fogott. A Dardanellák szorosát védte és adóztatta Trója. Számos rétegben sorakoztak az egykor virágzó, majd levert és elpusztított város romjai. Schliemann később más fontos görög városokat is föltárt, Mükénét, Tirünszt.
Kifestő sorozatunkba csak néhány epizód fér a gazdag krétai és görög hagyatékból. A már említett mezopotámiai művészeti párhuzamok - arcfedő aranylemez, oroszlános kapu, állatküzdelmi jelenetek, életfa-jelenetek - mellett kifestőnk a görög élet és művészet különlegesen szép alkotásaiból, a szobrászatból és az építészetből, a vázafestészet jeleneteiből, a görög mitológia egy egy részletéről mutat be válogatást. Néhány laptükörre a matematikai szempontból érdekes díszítőminták is fölkerülnek. Megjelennek a híres szobrászok alkotásai is: Pheidiász Parthenon fríze, vagy Müron Diszkoszvetője. Nagy Sándor Közel-keletet meghódító görög korának tanúja a Laokoón csoport rajza. Találkozunk Zeusszal vagy Poszeidónnal, a kalandozó Odüsszeusszal, a baglyos Pallasz Athénével, az athéni polgárokkal és a görög harcosokkal, aki csakúgy, mint a szkíta harcosok a csata szünetében foglalatoskodnak.
A magyar műveltség számos irányból kapott hatásokat a görög műveltségtől. Ezek a hatások az irodalomban és a természettudományokban a legismertebbek, de szinte az élet minden területére kiterjednek. Külön réteget képeznek a római kori hatások és a Bizáncon át érkezett hatások. A kereszténység is, mindkét "római" szálon fontos ismereteket közvetített a görög korból. A Kárpát-medence államai pedig, a hunoktól, avaroktól kezdve, majd egyre erőteljesebben közeledve a nyugati kereszténységhez a késő-avar koron át az Árpádokig, majd az Árpád házi királyok korában III. Béla személyében még császárjelöltet is adva Bizáncnak, szoros kölcsönhatásban éltek a görög világból kinőtt két nagyhatalommal, Rómával és Bizánccal.
Reméljük, hogy az Ókori krétai és görög művészet című kifestő is sok érdekes órát ad azoknak, akik nemcsak nézegetni szeretik Eurázsia művészeti korszakait, népeit, hanem a művészetekhez való vonzalmukból szeretnek valamit saját alkotássá is fejleszteni, ecsettel és tollal. Az alkotások szeretete nemcsak saját népművészetünknek, hanem a görög örökségnek is a tanulsága számunkra.

Budapest, 2003, Szeptember 8.


Bérczi Szaniszló


A füzet előlapja.


A füzet hátlapja.

Letölthető itt.